Megállok egy kicsit – második rész

Szeretettel küldöm a negyvenedik szülinapomra készülve írt élet-visszatekintésem második részét. (Szervesen kapcsolódik az elsőhöz, és majd követi még pár…)

De álmodom tovább…

… még mindig a gyerekvilágban járok, Anyu ölében ülök. Nagyon jó ott lenni, puha és biztonságos. A bőrének anya-illata van, senki másnak nincs ilyen. Sokan vagyunk a régi konyhában, mindenki ismerős és családtag. A felnőttek történeteket mesélnek, viccelődnek, nekem pedig semmi dolgom, időtlenségben ülök. Anyu nevet, én a lábain döcögök. Boldog vagyok. Látom a reggeleket is, egyszerűek és természetesek. Jó idő van odakint, szoknyában és térdzokniban mehetek oviba. Hajamat két copfba kötjük. Simogat a késő tavaszi nap, meleg és virágillatú. Kiscipőm a salakon recseg, figyelem az előttem munkába siető magassarkús cipős női lábat. Kip-kop-kip-kop – már oda is értünk. „Biztonság”, „anyaillat” – köszönöm szépen, ezeket is elraktározom magamban.

You May Also Like

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

%d blogger ezt szereti: